A tanszék kutatómunkája
A környezettudományok területén a tanszék kutatómunkája főleg az alábbi területekre terjed ki:
- Gazdasági eszközök alkalmazása a környezeti szabályozásban (termékdíjak, környezetterhelési díjak, szennyezési jogok piaca stb.). Az ökoadók redisztribúciós hatásai.
- A környezetterhelés következtében fellépő károk becslésének módszerei.
- A természeti tőke pénzbeli értékelése, az értékelési módszerek kutatása.
- Jóléti és fejlődési mutatószámok, a fenntarthatósági indikátorok kutatása.
- Az EU csatlakozás környezeti mérlege (Az MTA stratégiai kutatásaihoz kapcsolódva).
- A fenntartható fejlődés (energia, nyersanyag, élelmiszertermelés stb.) problémái.
- A fenntartható fogyasztás.
- A tisztább termelés és a megelőző környezetvédelem kérdései.
- Vállalatok környezeti teljesítményének mérése, környezeti kommunikáció, vállalati környezeti jelentések.
- A környezeti konfliktusok kezelésének kérdésköre, az állampolgárok részvétele a környezeti konfliktusok során.
- Stratégia Környezeti Vizsgálat végrehajtása.
A tanszék számos hazai és nemzetközi kutatási program részese vagy azok szervezője. A kutatási programok közül az alábbiak a jelentősebbek:
- A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megbízásából az Európai Unióval történő integráció környezeti szempontú vizsgálatában a kutatások koordinálása és a kutatásokban való részvétel. Átfogó, interdiszciplináris kutatásról volt szó, természettudósok, szociológusok, jogászok stb. is részt vesznek benne. Az 1998-2000 között elkészült közel száz tanulmány a Zöld Belépő sorozatban jelent meg, amelyek honlapunkról letölthetők. A Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozásában és az MTA szerepvállalásával a kutatás folytatódott 2000 és 2003 között (KTI kiadványok). Két témának voltunk gazdái:
- a megelőző környezetvédelem elveinek érvényesítése: a tisztább termelés bevezetése,
- az uniós tagságra készülő Magyarország teendői a környezetvédelemben, feladatok az integrált szennyezés-megelőzés elveinek érvényesítésében.
- A vállalati környezetmenedzsment területén az ISO 14 000, illetve az EMAS rendszerek hazai vállalati elterjesztési lehetőségeit, illetve a hazai vállalati vezetés környezeti magatartását vizsgáljuk. Jelentősebb kutatásaink a tisztább termelés és az önkéntes megállapodások elveinek tisztázására irányultak az elmúlt években.
- A természeti erőforrások pénzbeli értékelése területén is számos kutatásban vettünk részt:
- a Balaton vízminőség-javulásával kapcsolatos lakossági fizetési hajlandóság vizsgálata,
- a budapesti látogatható barlangok megőrzési értékének becslése,
- a Tisza szennyezés-megelőzésének társadalmi támogatottsága,
- a Rába új vízgyűjtőgazdálkodási terve alternatíváinak pénzbeli értékelése, összehasonlítása,
- a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének keretében kijelölt 11 tározó stratégiai környezeti vizsgálata,
- a Víz Keretirányelvből következő hazai kötelezettségek elősegítése a költség-haszon elemzés területén: a Túr és a Kállay-főfolyás, mint két mintaterület folyóparti és vízi élővilágának megőrzési értéke
a feltételes választás első hazai alkalmazása a Víz Keretirányelv megvalósításához szükséges módszertani útmutató kidolgozásához; hazai mintaterület az Által-ér vízgyűjtője (AquaMoney, nemzetközi projekt)
- A tanszéken működik az UNIDO (United Nations Industrial Development Organisation) által kezdeményezett Tisztább Termelés Magyarországi Központja. E központ jelentős empirikus tapasztalatokat szerzett a kis- és középvállalatok környezeti magatartását illetően.
- A tanszéken működik az Altern-csoport, amely rendszerszemléletben foglalkozik a közgazdaságtan és a globalizáció társadalmi-etikai vetületeivel. A csoport negyedéves folyóirata a Kovász, amely 1997 decembere óta jelenik meg, s az interneten is olvasható.
